neverending-rain.blogspot.com
trees prisoners
profil mese napló


Yuumi
 - Írtál nekem egy dalt? Nekem? Egy saját dalom van… - hitetlenkedve kaptam a kezemet a szám elé s kicsorduló könnyeimet hagytam, hogy végig bejárják az arcomat.
Ő csak mosolyogva játszotta el újra az első néhány akkordot majd átkarolva engem, a fejem búbjára puszit hintett.
 - Akkora idióta vagyok… - motyogtam a pulcsijába könnyes szemmel.
 - Ne mondj ilyeneket pamacs, csak türelmetlen vagy néha… - ringatott ide-oda a karjai közt miközben élvezte, hogy tetszett nekem az ajándéka.
 - Köszönöm! – nyögtem ki ezt az aprócska szót s átkarolva a mellkasát fúrtam jobban bele a fejemet.
A többek szinte egyszerre lélegeztek fel, hogy ’ elmúlt ’ a veszély. Hee Rint, aki eddig félt Mir közelébe menni, most a lábai önkéntelenül is a fiú irányába vitték s a fiú tárt karokkal várta kedvesét. Kae Yon sem maradt sokáig mert várva várt hercege megjelent mellette s mosolyogva üdvözölte az ő párját.
 - Nekem is van egy meglepetésem… - bontakoztam ki Cheondung öleléséből s hátra lépve egyet miközben megtöröltem a szememet ránéztem.
- Igazából ez egy kívánság lenne… - nyúltam bele a tréning gatyám hátsó zsebébe s egy gyűrött szelvényt vettem elő.
 - Thunder jól figyelj rám…Park Cheondung én azt szeretném, hogy te mindig boldog légy még akkor is, ha az útjaink ketté válnak! S nem nem akarom, hogy akadékoskodj! Ígérd meg nekem! – zártam a kezébe a megtépázott szelvényt majd a szívéhez emeltem s mosolyogva néztem rá.
 - Oh~ - szaladt ki egy enyhe meglepetéssel teli sóhaj Hee Rinből aki időközben Mir védelmező karjai között talált menedéket.
 - De… - akadékoskodott Thunder összezavarodott tekintettel.
 - Ne akadékoskodj! Ígérd meg! – parancsoltam rá miközben elővettem legszigorúbb nézésemet. 

Cheondung
 - J-jó... - bökte ki zavartan, az arcán pedig még fellelhetőek voltak a meglepettség nyomai.
Akadékoskodott volna, ha hagyod neki. De így, hogy megparancsoltad  hogy fellebbezésnek helye nincs az ügyben, ő engedelmeskedett. Pedig annyira el akarta mondani neked, hogy lehetetlen kérsz tőle. Hogyan is lehetne boldog, ha te nem vagy vele? 
Azt hitte, hogy bármilyen kívánságot zokszó nélkül képes lesz teljesíteni neked, mert szeret. És épp ezért, mert úgy érez, ahogy, attól félt, hogy végül mégis kifog rajta ez az apró kérés. 
 - De csak egy feltétellel. - tette hozzá végül a gyengére sikeredett válaszához. - Csak ha megígéred, hogy te is az leszel...
Mint kívánságaid valóra váltója, nem szabhatott volna feltételeket. De mint az az ember, aki szeret téged... elidegeníthetetlen joga volt ahhoz, hogy boldognak lássa azt, akit szeret.

by Pamacs

képes lennék nap mint nap colab morzsákkal etetni a galambokat... ♥

Címkék: , , ,



Kae Yon
- Hosszú volt az éjszaka, mi? - kérdeztem dallamos hangon, ahogyan elhaladtam mellette.
Vele ellentétben én ölni tudtam volna egy bögre forró teáért. Sőt szerintem rajta kívül mindenki más is.
Thunder segített lehalászni néhány bögrét a polcról. Hálát adtam az égnek, hogy Szélvész Úrfi ilyen magasra cseperedett felnőtt korára.
- Ki beszél... - jegyezte meg gúnyosan, és elvigyorodott.
- Thunder.... - a hangom hirtelen megkomolyodott. Nem nagyon, csak egy kicsit. - Ugye nem csináltatok semmi hülyeséget?
Zavartan tologattam a bögréket a pulton beszéd közben. Bizonyára fura arcot vághatott, nem voltam benne biztos, csak egy megérzés volt. Nem mertem a szemeibe nézni, mert attól tartottam, kiolvasom a választ belőlük.
- Tudom, hogy semmi közöm hozzá! Nem is kötelező válaszolnod, ha nem akarsz! - tettem hozzá gyorsan. - Csak tudod... Yuumi a legjobb barátnőm. És mint olyanért, nagyon tudok ám aggódni...
- El is hiszem.
Úgy tűnt, meggondolta magát, mert levett egy bögrét magának is, és azt is odatette a többi mellé. Most ő volt a soros, hogy kérdezzen tőlem valamit.
- Mondd csak, te hiszel a szerelemben első látásra?
Tiszteletben tartottam azt az aljas kis cselekedetét, hogy elterelte a témát.
- Hm? - kérdeztem vissza, ahogyan vizet engedtem a teafőzőbe és feltettem a gázra.
- Csak mert... én eddig nem igazán hittem benne.
- Akkor sorstársak vagyunk, kedves Cheondung. - veregettem vállon. - Azt hiszem, hogy mindkettőnknek van még mit tanulnia az életben.
" És épp ilyen sok mindenre kell rácsodálkoznunk is... " tettem hozzá gondolatban.
Az utóbbi napokban nagyon sokat tanultam. Nem tudtam szavakba önteni, hogy konkrétan mit, de bölcsebbnek éreztem magam. A végén kiderül, hogy megéri Lee Joonnal együtt járni.
Ezt követően nem sokat beszéltünk. Az egyáltalán nem kellemetlen csöndet végül a teafőző hangos sípolása törte meg. Oppa természetesen erre sem ébredt fel, mert hát miért is tért volna magához?
- Megyek, felébresztem Yuumit.
Azzal Villámsrác felnyalábolt két bögrét a négyből, és vigyorogva elindult a hálószoba felé.
Szegény még nem tudta, hogy Yuumi sem éppen könnyű eset, ha kelésről van szó. Úgy döntöttem, megspórolok magamnak egy jó tanácsot, és nem szólok neki. Inkább jelentőségteljes pillantásokat váltottam a pulton maradt, másik két bögrével.
- Szerintetek ideje felébreszteni? - kérdeztem tőlük.
Nem mondtak semmit.
A hallgatás mindig is egyenlő volt a beleegyezéssel.


Holnap lesz egy éve, hogy belekezdtünk, Pamacs... ♥

Címkék: , , , ,


Layout: Helle M. Inspired by: {x} Image: {x}